Ismeritek azt az érzést amikor nyomjátok orrba-szájba az edzést, és amikor bizonyítanotok kellene akkor nem jön az eredmény és összedőltök tőle lelkileg?

  Vagy... találkoztatok már olyan emberrel aki egy hónapja nem volt lent a pályán vagy nem edzett veletek az egyesületben és mégis mindent bedob?

  Volt már olyan szituációtok amikor edzésen (amikor egyedül edzetek és senki se látja) minden bemegy (vagy legalábbis úgy érzitek), majd ha 1 ember is megjelenik szertefoszlik a jó formátok?

  Fordult már veletek elő olyan hogy egymás után kettő vagy pláne három nap is jó formában voltatok? Vagy inkább az volt hogy ha egy jó napotok volt akkor másnap tuti hogy katasztrofálisan szarul ment?
Emeljünk a téten! Olyan történt-e veletek...?

  Hogy még az étrendetekre is próbáltatok figyelni, a táplálékkiegészítőket is a megfelelő időpontokban szedtétek már-már kényszeresen, az edzésmunkátokra is oda figyeltetek, sőt a pihenő időket is betartottátok és mégse jött az eredmény vagy csak hullámokban?



Nyugodjatok meg! Ezek nem egyedi esetek...
Velem ez már több százszor előfordult mind.

Most joggal várhatnátok tőlem a szent grált, a megoldást ezekre a problémákra, de sajnos mindenkit el kell hogy keserítsek... A kosárlabdában csak szép lehetsz... de okos nem igazán.

Ezeken a szituációkon az egyetlen megoldás ami átsegíthet minket az az,ha minden szituációban, a leglehetetlenebbnek tűnőben is, megtaláljuk azt az apró lelki motivációt, amibe kapaszkodhatunk...

Pl: Ha sokat edzettem, de nem jött az eredmény, akkor türelemre intem magam, és úgy veszem mintha most a türelmemre kellene edzenem... pokoli nehéz hisz az ember a sok munkának várja az eredményét mihamarabb, de leginkább rögtön ugyebár, de úgy kell venni hogy ez is csak az edzésmunka része... ;)



Ha olyan ember jön le aki egy hónapja nem edzett és megy neki, örülj vele, hisz ha nem edzett akkor valószínüleg egy jó napja van és ez hamar elmúlik, a te munkád hosszan fog beérni de tovább is fog tartani az örömöd, és jól fog jönni ha ilyenkor lesz aki majd veled örülhet. Sose hasonlítsd magad másokhoz, mert mindenkinek a maga hegyét kell megmásznia, lehet hogy te magasabb és nehezebb hegyre vagy hivatott, ne sajnáld ha a másik már a domb megmászásának is örül.

Ha akkor múlik el a tuti formád ha más is megjelenik, akkor az azt jelenti hogy a tested már jó formában van, és innentől a lelki erődre érdemes edzened, mert úgy fest hogy csak lámpalázad van... A kamerás mobilok korszakában erre már könnyű edzeni. Vegyél egy állványt a mobilodhoz és vedd fel videóra ahogy dobsz.
Hidd el, az hogy megy a kamera, rögtön hozni fogja azt az érzést mintha néznének, így könnyű lesz erre gyakorolnod, más részről... milyen jó lesz majd megmutatni a haveroknak ha egymás után 30-at bedobsz már adott helyről nem?

Van hogy egyik nap megy a következő nap meg nem? 
Na erre nincs okosság. Ilyenkor csak az önmotiváció és a helyzetfelismerés segít.
Ha előző nap ment és úgy érzed ez a napod nem megy, előbb kezdj el meccs közbe másra összpontosítani...
Ha nem ment a dobás, használd fel a felgyülemlett adrenalinod a védekezésre, próbáld vissza szerezni a labdát, hisz azzal kiolthatod a hibát. Kezdj többet passzolni... Olyan ember még nem volt akinek segített volna ha rágörcsöl arra hogyha a 6. nem ment be akkor majd a 7. bemegy... olyannal viszont már többször találkoztam hogy valaki szar formában kezd, majd felépíti önmagát más dolgokból és a meccs végére már a dobása is megy.
Ez egy ész játék... játszd ésszel. 

Motiváld magad minden percben, ha edzel ha épp meccsen játszol. Hagyd meg a demotivációt az ellenfeleidnek, ne akarj velük egy követ fújni...  Ne azt emeld ki magadban hogy mi nem ment! Arra koncentrálj mi az ami ment!
Ugyan ez érvényes a csapattársaidra is! Egy amerikai tanulmány bebizonyította hogy a biztatás 30%-al többre képes mintha az egyénnek a hibáira hívjuk fel a figyelmét. Tehát biztass! NE BASZTASS! 
Nyugi! Ő is tudja hogy hibázott... Nem kell még az orra alá dörgölnöd neked is. Nyújts neki támaszt mint egy jó sportoló. Hisz neked is szükséged lesz erre hamarosan, hisz emberek vagyunk... Mind hibázunk! 

Egyedül az utolsó felhozott problémára nem tudom nektek a megoldást, pedig el nem hiszitek hányszor voltam már ebben... Sőt! Lehet mondani, hogy ebben a ti segítségeteket szeretném kérni... Rájött már valaki a megoldásra?! Kérem írja meg , mert ebben vagyok és most én szorulok a ti segítségetekre! ;)
Ha viszont valaki tudja a megoldást és van olyan jó fej hogy elküldi és működik, akkor megírom ide folytatásba.
Ez egy csapatsport, és akkor leszünk sikeresek ha sportág szinten gondolkozunk csapatban és segítjük mind egymást... Hogy miért segít ha az ellenfeleden is segítesz? Mert vele fejlődsz te magad is! ;)

Na tünés mindenki edzeni, mert az ellenfeleitek most is edzenek így minden másodperc amit a neten töltötök lemaradáshoz fog vezetni! 

Ha megfogtak a gondolataim, minden lájknak örülök, de a megosztásaitoknak még jobban, mert bátorítanak hasonló cikkek megírásában és a lelkem egy-egy szeletének megosztásában felétek...
Természetesen előre is köszönöm nektek és respect értük.