Imádom amikor akár csak cikk ihlet, vagy cikk ötlet formájában is, de tevékenyek illetve aktívak vagytok a blogomban és a facebook oldalamon , most is épp ez történt... Pápai Gergő kérésére jöjjön egy olyan cikk ahol azokkal a zenékkel foglalkozom kicsit amikre valamilyen okból valaha is az életem folyamán jó volt kosarazni. 15 évig hip-hop, funky, és RnB dj-skedéssel kerestem a kenyerem, és ezen stílusok igen csak közel állnak a kosárlabdához, ráadásul ez idő alatt is sokat kosaraztam életem folyamán persze a legtöbbször valamilyen zenei aláfestés mellett...

Egy cikk túl rövid lenne ennek a témának a boncolgatásához, ezért ezt egy cikk sorozatban fogom nektek taglalgatni.

Kezdjük rögtön 5 régi klasszikussal! Sok zene örök kedvenc lesz így sorrendet direkt nem fogok felállítani hogy melyik a legjobb, ennek az eldöntését inkább rátok fogom bízni. ;)

Sokat törtem a fejem hogy mégis melyikkel kezdjem a sort, mert arról fogjátok azt gondolni hogy ez mindennek az alfája és az omegája, és valójában tényleg képtelen voltam választani, így az első helyezett azért az
ONYX - SLAM lett... hogy miért? Mert aki valaha kosarazott és zsákolgatott (akár alacsonyabb gyűrűre is), az biztos hogy erre a zenére szeretett a legjobban:

A folytatás se lesz kisebb zene, ez is hasonló ugrálós, ezt is hallhatjátok a legtöbb NBA meccs közben vagy a kosárlabda összefoglalók közben bevágva... HOUSE OF PAIN - JUMP AROUND
Annyira ismert és már szinte elcsépelt hogy nem is az eredetit szúrom most ide, hanem amire én szeretek crossoverezni, az eredetire meg ha véletlenül nem ismeritek feltétlenül keressetek rá a Youtube-on.
Ehhez a verzióhoz sajnos nem vágták oda a klippet, így már azért is érdemes rákeresni az eredetire!

A következő zene se lesz rosszabb, és ebből is egy extra verziót mutatok nektek, mert szintén túlpörgetett az eredeti verziója, bár az se kisebb mint ez... Kb akkora zene hogy egyetlen rossz remix sincs belőle. Rendesen elbaszhatatlanra sikerült :) Nem is húzom tovább az agyatok: NAUGHTY BY NATURE - HIP HOP HOORAY
Ennek a verziónak az az érdekessége, hogy ez az 1994-es NBA ALL STAR GÁLA ajánlójára készült:

Aki valaha nézett NBA-t vagy kosarazott streetballokon, az nem kerülhette el ezt a zenét, száz év múlva is ha leporolják akkor is fognak rá kosarazni, de bulizni is az tuti... KRIS KROSS - JUMP A két kis hülye gyerek fordítva hordott farmerben maga a 90-es évek. Erik barátunkat a Bikáson annak idején annyira megihlette ez a zene meg a világa, hogy a középsulinkba ahová együtt jártunk ő is így járt be fordított farmerben meg persze fehér Jordan 8-ban mert az Erik már akkor Jordan fanatikus volt... de nincs is ebben semmi szokatlantól eltérő. :)

A mai cikkem zárásaként egy olyan zene jön ami szeretném azt hinni hogy rólam és az egész életemről szól...
Van a kis kopasz csóka, aki szeretne magasabb lenni, jobban kosarazni, egy menő verdát, meg egy jó csajt
és a végére a növésen kívül több kevesebb sikerrel össze is jönnek neki a dolgok. :) 
SKEE LO - I WISH... kb ennél a klippnél kezdődött az NBA meg NCAA mez gyűjtői függőségem...

Ha tetszett a cikkem tartsatok velem a folytatásban is amelyet szerdán osztok majd meg veletek!
(Ez nem klip csak egy életkép a Bikásról, szóval ne nyomj rá!)

  Bizonyára feltűnt nektek de már régen volt blogbejegyzésem, és a Facebook oldalunkon is jóval kevesebb a poszt mostanában napi szinten mint régebben...így most ez egy hosszabb gondolat menetem lesz ezért előre is bocs!

Nem! Nem ment el a kedvem attól hogy még több embert motiváljak a kosárlabdázásra vagy hogy ezt pont a Bikás Parki szentélyünkben tegye, ezt már az elején le kellett hogy szögezzem.
Én ne tudnám hogy a Bikás Park meg a kosárlabda együtt mennyire addiktívak, mikor ha épp nem jutok ki szó szerint érzem ahogy szív maga felé a pálya?



A valódi ok az volt, hogy a családi cégünket költöztetnünk kellett így bár edzett fickónak tartom magam...
- meg szeretem is ennek a látszatát mutatni is ha épp nem is vagyok edzésben ;) -, de rám szakadt a szó szerinti fizikai meló a cégben és mire haza értem nap mint nap egyszerűen nem maradt energiám a blogger tevékenységeimre és ezért az elnézéseteket kérem. Ezen sokat az se segített hogy úgy néz ki egyenlőre még, hogy lehet hogy a bloggerkedés oktatása is rám kacsintgat így ehhez tananyagot is kellett gyártanom a meló utáni szabadidőmben...  

  Minden rosszban van valami jó is, és higgyétek el nekem ez tényleg így van, mert bár fáradtan és megtörve értem haza a munkából nap mint nap, azért még volt erőm átgondolni pár dolgot és utólag úgy érzem ezek segítettek ismét a lelki fejlődésemben...

Az elsőt már régóta tudom, de időről-időre megkapom róla a megerősítést. 



NEM MINDENKI ALKALMAS A FIZIKAI MUNKÁRA!

Az édesapám már ideje korán megmutatta azt nekem hogy én nem vagyok alkalmas a fizikai munkára...

Amikor az első Jordan cipőmet megvettem a nyári diákmunkám 2 havi fizetéséből középiskolás koromban,



Apukám azt mondta miután megtudta hogy egy felnőtt ember 1  havi fizetésébe került ez a cipő:

"FIAM! TE NEM BECSÜLÖD A PÉNZT ÉS NEM  ISMERED A VALÓDI ÉRTÉKÉT,
DE HOLNAPTÓL MEG FOGOD TANULNI!"

Másnap máris az építőipari emberei mellett kezdtem cementet lapátolni, meg 50 kilós cementes zsákokat felcipelni a 4. emeletre... A melósoknak ugyanis ki volt adva (és áldom is érte apukám nevét minden egyes napomon), hogy nem végezhetek jobb munkát mint ők! Ergo a legszarabb része a melójuknak máris rám szakadt... Azért kaptam a munka előtt egy bátorító mondatot ami később meghatározta az életemet:

"TANULJ FIAM! HOGY SOHA TÖBBÉ NE KELLJEN ILYEN MUNKÁT VÉGEZNED!"

Mikor este haza értem annyi erőm se volt hogy lefürödjek vagy akár csak levetkőzzek, úgy estem be az ágyba félholtan...



Soha előtte és utána se fordult velem elő életem során még komoly alkoholos befolyásoltság alatt sem(!!!), hogy úgy ébredjek harmad nap, hogy azt higgyem hogy előző nap van és nem értettem miért nem keltettek fel hiszen nekem dolgoznom kellett volna menni apu embereivel még 6 napig... És ez volt az a pillanat amikor leesett apukám előző napi mondata ami bizony megalapozta a későbbi életem motiváltságát a tanulás irányába. Ez bizony ebben a formában kő kemény motiváció lett számomra, hogy én ebben az életben többé nem akarok ilyen munkáét végezni és minden tiszteletem azoké akik ezt elvégzik ezeket mások helyett bármilyen kő kemény fizikai munkáról is legyen szó!

Olyan jól sikerült ez a motiváció, hogy mára lett 2 diplomám és 3 felső fokú végzettségem és a mostani munkám mellett most épp emberek motivációját tanulom magam is napról-napra... :)

Igaz... A Jordan cipőknek azóta is a függője lettem na! 
Senki se tökéletes! És kezdek már róla lejönni...
Már majdnem... JAH NEM! Lófaszt! Ennyi öröme csak legyen az embernek :D

BEEEENG! Íme egy a cikkbe nem ide vágó indokolatlan ,de űber brutál gyönyörű Jordan 11:


Kosarasok vagyunk tudjuk miről van szó meg mitől döglik a légy, de kanyarodjunk vissza... 

Félre ne értsetek! Imádok tanulni... és erre akkor aznap jöttem rá! De most nem is ez a lényeg...

Jöjjön a következő gondolatom...  ;)



Amikor most hazaértem a munkából átfagyva - mert bringával járok mostanság dolgozni is meg mindenhová-, semmi másra nem vágyott a kis testem csak egy jó forró fürdőre, egy jó vacsorára és alvásra...

Szerintem ezt nem is nehéz elhinni nem? :)

Majd amikor a fürdőkádban ellazulva eszembe jutott hogy fél óra múlva edzésre kell mennem, és pont velem leszünk meg 10-en, na akkor úgy éreztem erre ma nem leszek képes...

Majd furdalni kezdett az a fránya lelkiismeretem, hogy azért mégis nem szúrhatok ki 9 kosarazni vágyó emberrel, hogy az én lustaságom, vagy fáradtságom vagy elgémberedettségemben én majd jól nem megyek.
Én aki folyton azt hangoztatja hogy az edzés kihagyására nincs kifogás, hiszen az egyenes út az elmacskásodásba, az elhízásba és elkényelmesedésbe, nem is beszélve az ezekkel járó betegségekbe...

Na neeem! Nem én leszek az aki bort iszik és vizet prédikál! Az én szavaimat kőbe véshetitek. Arra lehet adni.
Majd pont ezért követtek ennyien nem? Hogy majd jól elkényelmesedve azt lássátok hogy ide csaltalak titeket a mozgás fájához én meg jól lefekszem az árnyékába aludni... :) - majd erőt vettem magamon, felöltöztem és azon vettem észre magamat hogy már tekerek is a bringámon a hidegbe az edzés felé, és ott motoszkált a fejemben egy dolog ami nem hagyott nyugodni.



Folyton kérdezik tőlem! Hogy milyen az igazi motiváltság vagy mi az igazi motiváció!?


HÁT EZ AZ B+! PONT EZ!!!
HOGY NE OKOZZ CSALÓDÁST MÁSOKNAK AZZAL, HOGY LUSTÁNAK MUTATKOZOL.

Nincs ennél motiválóbb számomra az életben...



Tényleg! Te edzettél ma már? Nem?
MIÉRT NEM!?
Lustának akarsz tűnni?

Ha nekem volt erőm (nem volt de azt hittem lesz és itt a hit a lényeg)
8 óra fizikai munka után hulla fáradtan neki indulni másfél órát edzeni, akkor neked is lesz! 

Mára két motivációval készültem számotokra:

TANULJATOK! ÉS EDZETEK!

/Ha tanultok edzitek a lelketek, ha edzetek edzitek a testetek. És mivel a kettő nem elválasztható, ez a legjobb recept arra hogy sose legyetek betegek!/